9 Frusztráló dolog, amit gyermektelen felnőtteknek mondanak.
A kutatások azt mutatják, hogy a gyermeketelen, a gyermeket ellenzők egyedülállók és párok magabiztosan állnak döntésükhöz, addig a társadalomban gyakran mások, kik szeretnének gyermeket továbbra is értetlenül állnak mások döntése előtt. A gyermekkérdés is azon témák közé tartozik, ami megosztja a társadalmat.
Íme, néhány a 9 leggyakoribb kijelentés közül, amelyet tapasztalataim alapján gyakran hallanak azok az emberek, akik saját döntésükből nem szeretnének gyermeket vállalni, gyermektelen felnőttként szeretnék leélni életüket.
1. „Ó, sajnálom. Hamarosan meg fog történni veled!”
Azok, akik nem szeretnének gyermeket, azok számára ez az elhangzott mondat, mely szinte a legtöbb esetben elhangzik, olyan, mintha nem tudná az illető elfogadni, hogy nem akarhat valaki gyermeket és feltételezi, hogy addig a pillanatig még nem jött össze számukra. A feltételezés is sértő lehet annak számára, aki nem akar gyermeket. Nem kell feltételezni, hogy mindannyian várják és remélik, hogy gyermekük legyen.
2. „Nem érezném magam nőnek, ha nem lenne gyerekem”.
Ez rendkívül sértő minden olyan nőre nézve, akik nem tudnak gyermeket vállalni, és minden olyan emberre nézve, akinek van gyermeke, de már nem érzi magát nőnek. Sokan közülünk úgy nőnek fel, hogy gyermekkorukban a nemi elvárásokkal kapcsolatos üzenetekkel találkoznak, a nők korán megtanulják, hogy gyermeket kell szülniük, és hogy valami baj van velük, ha nem akarnak. A gyerekek megérdemlik, hogy olyan környezetbe szülessenek, ahol akarják, becsben tartják és szeretik őket – nem pedig egyszerűen azért, mert kötelességnek érezték, és mert elvárták tőlük.
3. „De a babák olyan aranyosak!”
Tessék, nézd meg ezt a képet az unokatestvérem sógornőjének, a sógornőm barátjának, a nagybátyámnak az újszülött babájáról. Szembesítik a nőt, aki nem szeretne gyermeket. És ha ő viccesen előveszi a négylábú babáim képeit, megsértődve mondják, hogy ez egy kutya és nem egy gyerek, hogy soha nem fog annyit adni neked, mint egy gyermek. És ez persze nem azt jelenti, hogy ezek a nők nem szeretik a gyerekeket, hanem azt, hogy sajátként nem szeretnének egyet sem. A gyermeket nem vállalók tapasztalataim szerint, sokan úgy érzik, hogy nem szeretnének egy csecsemő teljes munkaidős szülőjén lenni.
4. „Mi van, ha a férjed/barátod/vőlegényed gyereket akar?”
Mindig meglep, amikor az emberek azt feltételezik, hogy a gyermektelen emberek nem beszélgettek erről a párjukkal. Talán biztonságosabb feltételezni, hogy a gyerekmentes személyek ezt már megbeszélték a szerelmi partnerükkel, ha van nekik – és az sem az egyik partner kötelessége, hogy gyereket biztosítson a másiknak.
5. „De nem akarod továbbadni a nevedet/géneket stb.?”
Ez a kijelentés sértő lehet a vegyes vagy örökbefogadott családok számára. Sokan, akiknek nincsenek biológiai gyermekeik, abban reménykednek, hogy egy nap örökbe fogadhatnak. A génjeink nem fontosabbak, mint az összes nevelőszülőknél lévő gyermek, akiknek nincs otthonuk.
6. „Az idő fogytán van.”
Ez több okból is nehéz lehet. Amikor olyan embereknek mondják, akik meddőséggel küzdenek, ez egy állandóan jelenlévő emlékeztető arra, hogy a testük mire nem képes. Amikor olyan embereknek mondják, akik önszántukból gyermektelen életet választják, azt sugallják, hogy elkerülhetetlenül más választást kell majd hozniuk, mivel a jelenlegi döntésük nem helyes, nyilvánvalóan rossz.
7. „Ha egyszer lesz, imádni fogod!”
Ez a mondat feltételezi azt, hogy ha majd egyszer szülő leszel, bele fogsz nőni, meg fogod szeretni az anyaság szerepét. Fordítva várjuk el, hogy először legyen a gyermek és majd utána fogjuk tudni és elfogadni, hogy anyák szeretnénk lenni? Soha ne vágjunk bele olyan gondolattal a szülőségbe, hogy majd belenőhetünk.
8. „Nehogy azt mondd, hogy te is olyan feminista, karrierista típus vagy”.
Minden egyes lépéssel, amit a karrieredben teszel előre, és sikert sikerre halmozol, boldog vagy az életedben, elismernek abban, amit csinálsz. Viszont még mindig vannak olyan családtagjaid, barátaid, akik azt mondják: „Ez szép, de most már ideje letelepedni, gyereket vállalni és abbahagyni a szórakozást”. Erre nehéz válaszolni. Miért nem lehet mindkettőt csinálni? Miért nem lehet ugyanolyan szinten ünnepelni a karrierünket és más életválasztásainkat?
9. „Biztos jó lehet ennyi szabadidővel rendelkezni.”
Sok hasonló esetben a megkérdezett nők, ezt a döntést következetesen, tudatosan és folyamatosan hozták felnőtt életük során. Megtervezték, és ennek megfelelően hozták meg a döntéseket. Persze folyamatosan kapok olyan megjegyzéseket, hogy „biztos jó lehet utazni (vagy a karrieredre koncentrálni, kialudni magad stb.”. De gyakran nem veszik figyelembe, hogy ezek a nők hoztak egy döntést, és a döntéshez alakították a saját életüket. Azt akarják, hogy az életüknek ebben a szakaszában utazhassanak, ezért ennek megfelelően terveztek – amikor sok barátjuk családot akart alapítani, és ők karrierjüket tervezték. Egyik sem rosszabb, mint a másik; egyszerűen csak különböző döntésekről van szó.
Szerintem, bár nagy a társadalmi nyomás, tiszteletben kell tudni tartani mindenkinek a döntését. Azok, akik gyermeket szeretnének feldúltan fogadják, ha valaki a gyermekmentes életéről beszél. El kell tudni fogani ezt azoknak, akik nem szeretnének gyermeket, csak látniuk kell, hogy ez nem személyes, amit a dühe takar, az az, hogy ez neki fontos, azoknak akik pedig nem szeretnének gyereket, egyáltalán nem fontos. Csak azt kell látni, hogy más és más értékrendetek és más vágyaitok vannak az életben.
Így azoknak, akik úgy alakították az életüket, hogy nem szeretnének gyermeket, lássák azt, hogy ma már időben és olyan helyen élnek, hogy lehetőségük van arra, hogy meghozhatják saját döntésüket, még akkor is, ha ez azzal jár, hogy meg kell küzdeniük néhány megszégyenítő, de talán jó szándékú megjegyzéssel.
Ha érdekesnek találtad a cikket, kérlek oszd meg, hogy másokhoz is eljuthasson.
