Hosszú távú kapcsolatra vágyunk, miközben tudjuk, hogy egy új szerelem törékeny és rugalmas. A partnerek egy intim kapcsolat kezdeti szakaszában szinte „tojáshéjon” járnak, és maradnak teljesen elkötelezettek egymás boldogsága iránt. Folyamatosan azt kérdezik maguktól: „Vajon ez csak egy csodálatos kaland, vagy sikeres, hosszú távú kapcsolat lesz belőle?”.
A tapasztalt randizók tudják, hogy a bizonytalanságnak ezt a kiszámíthatatlan időszakát úgy lehet a legjobban átélni, ha a egymásnak a legjobbat adják. És hagyják, hogy a tapasztalatból fejlődjön az eredmény. Mégis, felmerül bennünk a kérdés, mindazok mellett, hogy egyszerre ragaszkodunk ahhoz, hogy merre tart a kapcsolat.
Az alatt a több mint két évtized alatt, amióta párokkal dolgozom, megtanultam azonosítani azokat a jelzőket, amelyekből kiderül, hogy egy kapcsolat rövid távú kaland-e, vagy hosszú távú elköteleződéssé alakul. Ha a partnerek látják, hogy a most előttük álló utak mivé változnak idővel, jobban tudják, mire számíthatnak, és hogyan akarnak továbblépni.
Íme, a hét leggyakoribb átalakulás, ami jelzi, hogy egy hosszú távú kapcsolat felé tartunk.
- Kényelem
Nem a „régi cipő” kényelméről beszélek. Hanem arról, amikor a párkapcsolati partnerek tisztelettel egyre jobban ismerkednek egymással. Egyre nagyobb és érezhető könnyedséget éreznek egymás társaságában, egyfajta biztonságot, ami nem lustaságra utal. Olyan, mintha idővel mindkét partner egyre jobban megkedvelné a másikat.
Könnyen eggyé olvadnak, és ugyanilyen könnyen szét is válnak. Szívesen lépnek be egymás tapasztalataiba, de nem ragadnak bele. Még mindig nyilvánvalóan kötődnek egymáshoz és elkötelezettek egymás iránt, de a másik igényei semmilyen módon nem birtokolják őket. Nemet vagy igent tudnak mondani a kérésekre anélkül, hogy attól kellene tartaniuk, hogy elutasítónak tartják őket.
- A kicsinyes civakodások csökkennek.
Ahogy a legtöbb kapcsolat túljut a szenvedélyes első hónapokon, gyakran kezdenek apró hibákat találni a másikban, és inkább a saját igényeik kielégítésére koncentrálnak. A kifelé tartó kapcsolat egyik leggyakoribb előrejelzője az, ha megszaporodnak azok az ismétlődő, idegesítő kihívások, amelyeket nem sikerül megoldani.
Ezek az ismétlődő, értelmetlen interakciók csökkennek azokban a kapcsolatokban, amelyek a mélyebb elköteleződés felé haladnak. Helyettük olyan megoldásokat és kompromisszumokat keresnek, amelyek biztosítják, hogy mindkét partner úgy érezze, hogy szükségleteit meghallgatják és tiszteletben tartják.
- Nő a perspektíva
A rövid távú megoldások nem teszik tönkre a hosszú távú célokat. A legtöbb ember az új kapcsolatokban a másik minden igényét ki akarja elégíteni. És azt gondolja, sőt biztosnak veszi, hogy az ő igényei is teljesülnek. A kéjes és szenvedély mámorában túl sokat akarnak adni és kapni előre. Miközben nem veszik észre, hogy a biztonság iránti sürgető igényük valójában szándékukkal ellentétes hatású lehet a hosszú távú céljaik szempontjából. A jól működő kapcsolatok a könnyed beszélgetés nem a feszült pillanatokban születnek, amelyekben a jelenlegi és a jövőbeli célok összefonódnak. Mentesülnek az eredményre való összpontosítástól, és bíznak abban, hogy ha a jelent jól csinálják, a jövő is olyan lesz, amilyennek lennie kell.
- Kialakul a udvariasság
Az a fajta szeretet, ami soha nem elvárható, hanem bennünk kell lennie. A legtöbb ember viselkedésnek érthető elvárásai vannak a kölcsönösségre vonatkozóan. Időt, energiát, odaadást és áldozatot várnak el mindkét féltől különböző időben és módon. Idővel mindkét partnernek éreznie kell, hogy ez egyensúlyban van a két fél között. Ha az emberek néha azért adnak, hogy kapjanak, azért adnak, hogy később biztosítsák a kölcsönösséget, azért adnak, hogy jól érezzék magukat, azért adnak, mert a másik partner szükségletei igénylik, vagy csak azért adnak, mert adni akarnak, csak úgy. Viszont, ha valaki lovagias akkor azért ad, mert ez a helyes dolog, függetlenül a méltányosságtól. Mindkét partner tudja, hogy egyikük sem élne vissza ezzel. Önzetlenül adnak ilyenkor, mert ez a helyes dolog, és osztoznak ebben.
- Fokozott biztonság a fájdalmas jelenlegi vagy múltbeli problémák feltárásában.
Ahogy látom, hogy a párok egy valódi hosszú távú kapcsolat felé haladnak, mindig lenyűgöz, ahogy elkezdik megosztani a múltjukat, egyre mélyebben megnyílnak olyan tapasztalatokról, amelyeket talán soha senkivel nem osztottak meg, és megkapják azt a bizalmat, empátiát és érdeklődést, ami miatt tovább mélyül kapcsolatuk. Beszélnek a jelenlegi félelmeikről és jövőbeli álmaikról, és elég biztonságban érzik magukat ahhoz, hogy olyan módon fedezzék fel a dolgokat, ahogyan eddig még soha. Lényegében előítéletek és elítélés nélkül teret engednek egymásnak, még akkor is, ha nem értik meg egymást, vagy nem mindig értenek egyet. A gyengédség kitárul, és az ítélkezések csökkennek.
- Csökken a más kapcsolatokkal való összehasonlítás és szembeállítás.
Természetes, hogy az új kapcsolatokban lévő emberek összehasonlítják azokat a múltjukkal, és azzal, hogy mit szeretnének a jövőben. Ahogy a kapcsolatok odaadóbbá válnak, ezek a gondolatok csökkennek. Nem arról van szó, hogy a jelenlegi párunk jobb, mint az előző, viszont az ilyen elmélyült szerelmi kapcsolatokban a partnerek tudják, milyen értéket képvisel az, amit találtak és amit megtapasztalnak, és inkább arra koncentrálnak, ami van, mint arra, ami hiányzik. Megtapasztalhatják a szabadságot a választott elkötelezettségükön belül, nem aggódnak amiatt, hogy elhagyják vagy elutasítják őket, csak azért, mert valaki más jobbnak tűnik az adott pillanatban. Elérték az igaz szerelem legjelentősebb aspektusát, az elkötelezettséget a partnerük boldogsága iránt velük vagy nélkülük. Ez a fajta szabadság az elkötelezettségen belül a legjelentősebb mutatója annak a kapcsolatnak, amely nem bukik meg.
- Annak elismerése és elfogadása, ami nem valószínű, hogy megváltozik, és arra összpontosítás, ami változhat.
Ahogy egy kapcsolat sikeres, hosszú távú partnerséggé fejlődik, mindkét partner elég mélyen ismeri egymást ahhoz, hogy ne a valószínűtlen változásokat keresse, és hálásnak érezze magát azért, amit meg tud változtatni a másikban. Katalizátorai egymás személyes fejlődési igényeinek. Mivel a hitelesség annyira megalapozott, képesek értékelni a másik partner frusztrációit, és támogatják őt abban, hogy azon változtasson, amin tud. Az ismételt próbálkozások, hogy a másik olyanná váljon, amilyen nem ő maga, drámaian csökkennek, helyükbe a megnyugtató tudat lép, hogy a világon legjobban becsült személy a párjuk.
Ha érdekesnek találtad a cikket, kérlek oszd meg, hogy másokhoz is eljuthasson.
