A kapcsolat elején az a bizonyos lila köd vagy a rózsaszín felhő, ami eltakarja látásunk, jellemző szinte minden kapcsolatra.
De mi történik, amikor ez felszáll és jönnek a szürke hétköznapok?
Észrevehetők bizonyos viselkedésminták egy kapcsolat életében, ami hosszútávon, rombolhatja a kapcsolat minőségét, és akár a szakítás szélére is döntheti azt.
A másik szapulása
Kapcsolat során sokszor mondjuk el párunknak sérelmeinket. Hogy már megint ezt, és ezt nem csináltad meg, hogy ezt, és ezt elfelejtetted, pedig már többször megbeszéltünk. Értetlenül állunk, a másik előtt miért nem érti meg és csinálja, amit már többször megbeszéltetek.
A viták során előfordul, hogy szavakkal bántjuk egymást. Olyan dolgokért, amiért már többször figyelmeztettétek egymást, hogy a szavak belülről marnak és fájdalmat okoznak.
Ám a vita közben előfordulhat, hogy maga a személyt sértegetjük. Hogy ő milyen akár a belső vagy a külső személyiségi jeleket. Kritizáljuk a másikat, ezzel lerombolva az önbizalmát akár tudattalanul, akár tudatosan egy szép köntösbe burkolva.
Ahhoz, hogy a negatív kritikákat be tudjuk fogani, szükség van legalább annyi pozitív megjegyzésre is, hogy a lelkünk ne fájdalomként élje meg az elhangzottakat. Próbáljuk meg ne csak a hibákat, a negatív dolgokat észrevenni. Lássuk meg a másikban a pozitív dolgokat, tulajdonságokat. Mi az, ami szerethető benne, fedezzük fel újra, amiért annak idején beleszerettünk, legyünk rá büszkék, hogy ő a mi párunk. Ha ezt meg tudjuk tenni máris, javítunk a kapcsolatunk minőségén.
Lenézés
Mindannyiunkkal előfordult már, hogy dühbe gurultunk, és mérgünkben mondtunk olyat, amit megbántunk. Azonban ha ez megvetéssel, megalázással párosul. Akkor nemcsak azt fejezzük ki párunknak, hogy valami nem tetszik, hanem előfordulhat, ha önmagát bíráljuk, sértjük meg.
Az üzenetükben melyet a párunk felé küldünk, nem csak az van benne, hogy nem értünk egyet vele, hanem, hogy arra nem tartjuk őt olyan értékesnek. Arra, hogy meg is hallgassuk az ő véleményét az adott helyzetről.
Mi lehet megvetés:
- gúnyt űzni másik érzéseiből
- másik fél megvigasztalásának megtagadása;
- irónia;
- a másik önbizalmának aláásása
- mások előtti gyalázás
Ezek a jelek egyértelműen jelzik, hogy nem a szeretet jelei. Előfordulhat egy kapcsolatban, hogy valamely megszégyenítési formát alkalmazzuk vitáink során, de ha ezt nem vesszük észre magunkon, és rendszeressé válik a szerelem érzése hamar el tud illanni hamarabb, mint ahogyan a rózsaszín köd felszállt volna.
Védekezés
Amikor egy szituációban védekező állást veszünk fel, mert azt érezzük, hogy minket csak bántanak, az azt jelenti, hogy sem az építő, sem a romboló kritikát nem tudjuk elfogadni. Azt gondoljuk, hogy csak nekünk van igazunk, így kizárva annak lehetőségét, hogy a másik féllel közelítsenek az álláspontok, mert azt gondoljuk, hogy mi tévedhetetlenek vagyunk.
Így a közös gondok továbbra sem lesznek megoldva, sőt a nézőpontok egyre távolabb fognak egymástól kerülni. A védekező pozícióban lévő emberek nem ismerik el, nem foglalkoznak a másik fél problémáival, hiszen azt nem tekintik valós problémának, így mellőzik a másik érzéseit.
Jelek, hogy védekező pozícióban vagy:
- a párod a túlérzékeny, és ő az, aki túlreagál mindig mindent
- amikor azt gondolod, hogy annyira tökéletes vagy, neked nem kell változnod
- folyamatosan visszajelzést adsz a párodnak mi az, amit nem jól csinál
- nem ismered a „Bocsánat” szót.
- azt gondolod, hogy mindaz, ami kialakult köztetek, probléma, egyedül csak a párod a hibás érte.
A kapcsolat megmentésére az egyetlen esély az lenne, hogy felismerjük a védekező pozícióban állásunkat. Ki kell tudnunk jönni belőle, meghallgatnánk párunkat, meg tanulnánk bocsánatot kérni, komolyan venni érzéseit.
Elvonulás
Előfordult már egy vita után, hogy napokig nem beszéltél a pároddal? Vagy egyszer csak a vita közepén otthagytad őt? Vagy a problémáról nem voltál hajlandó beszélni?
Érdemes megfigyelni, hogy valamelyik is jellemző – e a kapcsolatukra. Ez az érzelmi kivonulás . A kapcsolat szempontjából ez a legkárosabb. Azzal, hogy kilépünk a veszekedésből, nem vállalunk felelősséget. Gyerekesen viselkedünk, mert abban bízunk, hogy magától ez meg fog oldódni, túl van a dolog reagálva.
Természetesen nem fog magától megoldódni, viszont nagy sebeket ejthetünk párunkban, ami tovább fogja nehezíteni a kapcsolatotokat. Az üzenet mely ilyenkor megfogalmazódhat a másik félben, hogy minket nem érdekel ez a probléma, nem akarjuk megvigasztalni a magányos párunkat, mert nincs probléma.
Ez a pár viselkedésminta nem fogja megmutatni párod számára, hogy te szereted őt. Sőt ellenkezőleg. Az érzelmi kivonulás a köztetek lévő távolságot csak növelni fogja, el fogtok egymástól távolodni.
Érdemes felismerni ezeket magunkon, és tudatosan tenni ellenük, hogy felnőttként tudjunk részt venni saját életükben.
