A szerelem nem evidencia. Tapasztalatom szerint az emberek nagyon vágynak egy társra, szinte már ki vannak éhezve a szeretetre. Egy gyors megkérdezés után, hogy mit tettek és tesznek, azért, hogy párkapcsolatban éljenek, hogy a szerelem érzése újra a hatalmába fonja, a válasz megdöbbentő volt, „semmit”
Bár az elmúlt évek nehezebbé tették a társkeresést, de szerintem volt és van lehetőség ismerkedni. A problémát inkább abban látom, hogy akik párt keresnek semmiféle szisztémájuk sincsen arra vonatkozólag, hogy milyen úton tegyék azt. Hiszen azzal, hogy felregisztrálnak egy, vagy több Társkereső oldalra, még nem lesz párjuk.
Sokan motiváció nélkül, csak mások unszolására keresnek párt, mert elvárják tőlük. És a szerelem érzés kergetése, csak mert mindenki azt mondja milyen is jó szerelmesnek lenni, és mennyire az élet része az.
Az első találkozáskor mielőtt tanácsot adnék két kérdést teszek fel:
Valóban készen áll, hogy a párkeresés mezsgyéjén végig menjen?
Hajlandó-e kellő időt és energiát szánni erre a folyamatra?
Sokan fel sem mérik, hogy ahhoz, hogy párkapcsolatban éljenek, tenni kell önmagukért, és párjuk megtalálása után egymásért. Mert a szerelem érzése jön és megy, ha nem teszünk érte. Hiszen nem az a cél, hogy rövid időn belül, újra a társkeresés hálójába kerüljenek.
Ahhoz, hogy párkapcsolatunk hosszú távon is működőképes legyen, ahhoz el kell kezdeni pákapcsolatban gondolkozni. Hiszen mindkét félnek kell adni a kapcsolathoz, nemcsak elvárni a másiktól azt. Sokszor a másikra várunk, hogyha ő nem ad a kapcsolatunkba, akkor nekünk sem kell, akkor nekem sem olyan fontos az. Egy kapcsolat, bár elcsépelt mondat, de mégis mennyire igaz. A két félen múlik, hogy a kapcsolatuk működjön., nap mint nap tenni kell érte, apró dolgokat, és az apró dolgok fogják megadni a kapcsolat eszenciáját.
